1. Az egyesület neve: Bibó István Közéleti Társaság, rövidítve BIKT.

 

2. Az egyesület székhelye: 1137 Budapest, Szent István körút 16. IV. emelet 21.

 

3. Az egyesület célja

3.1. Az egyesület célja Bibó István szellemi örökségének, hagyatékának ápolása és terjesztése, síremlékének, szobor- és más formájú emlékhelyeinek gondozása; a demokratikus politikai kultúra, a higgadt, udvarias és racionális politikai párbeszéd kialakítása, e célok érdekében minden kommunikációs eszköz felhasználása.

3.2. A 3.1. bekezdésben írt cél megvalósítása érdekében az egyesület közreműködik a magyar történelem, tudomány és kultúra kiváló személyiségei - mindenekelőtt és elsősorban a társaság névadója, Bibó István vonatkozásában:

(1)        szellemi hagyatékuk, kulturális örökségük feldolgozásában, megőrzésében, ápolásában, megismertetésében;

(2)        életük tárgyi emlékeinek megóvásában, gondozásában és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételében;

(3)        emlékük megőrzését szolgáló emlékhelyek, kiállítóhelyek, múzeumi terek létrehozásában, működtetésében, fenntartásában és gondozásában;

(4)        életművüknek a gyerekek és fiatalok körében oktatás, képzés, ismeretterjesztés során történő megismertetésében;

(5)        életművüknek tudományos kutatással történő feldolgozásában, illetve szakirodalmi, művészeti, dokumentarista vagy sajtó és média műfajú bemutatásában, továbbá

(6)       az egyesület célját kiemelkedően szolgáló személyek vagy szervezetek részére odaítéli a Bibó István Demokrácia Díjat.

 

4. Közhasznú gazdasági és politikai tevékenység

4.1. Az egyesület a 2011. évi CLXXV. törvény szerint közhasznú tevékenységnek minősülő állami vagy önkormányzati közfeladatok teljesülését közvetlenül és közvetetten is szolgálja.

4.2. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

4.3. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése.

 

5. Az egyesület tagjai

5.1. A tagok

(1) Az egyesületnek alapító, rendes és pártoló tagjai (együttesen: tagjai) vannak.

(2) Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki egyetért az egyesület céljaival és az egyesület célkitűzéseit anyagilag támogatja.

(3) A tag jogosult az egyesület tevékenységében és rendezvényein részt venni; választhat és választható az egyesület szerveibe.

(4) A tag kötelessége az éves tagdíj megfizetése az egyesület részére, valamint az alapszabály és a közgyűlési határozatok betartása.

(5) A pártoló tag személyesen – illetőleg jogi személy esetén képviselő útján – tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén, ott észrevételeket és javaslatokat tehet az egyesület működésével kapcsolatban, továbbá részt vehet az egyesület rendezvényein.

(6) Személyes adatai kezeléséhez a tag az egyesületbe történő belépésével hozzájárul. Az egyesület bármely tagra vonatkozó személyes adatokat kizárólag az adott tag előzetes írásbeli jóváhagyásával adhat ki harmadik személy részére.

5.2. A tagsági jogviszony

(1) Az egyesület tagja lehet minden teljes cselekvőképességgel rendelkező magyar és külföldi állampolgár, aki a 18. életévét betöltötte és nincs a közügyek gyakorlásától eltiltva.

(2) A belépés feltétele, hogy a jelentkező az egyesület alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismerje el és belépési szándékát írásban kifejezze. A tagfelvételről az egyesület elnöksége határoz. A tagsági jogviszony kezdete az elnökség jóváhagyó határozatának napja.

(3) A tagsági jogviszony megszűnik: a tag halálával; a teljes cselekvőképesség elvesztésével; a végrehajtandó szabadságvesztés, illetve a közügyek gyakorlásától eltiltó ítélet jogerőre emelkedésével; kilépéssel; kizárással.

(4) A tag az elnökséghez címzett írásbeli nyilatkozatával az egyesületből bármikor kiléphet.

(5) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a taggal szemben kizárási eljárás folytatható le bármely egyesületi tag vagy szerv kezdeményezésére. Kizárásra csak szabályos fegyelmi eljárást követően, az elnökség határozata alapján kerülhet sor. A fegyelmi szabályzatot a közgyűlés fogadja el. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizárást kimondó határozat ellen az érintett tag a közgyűlésnél élhet fellebbezéssel a közléstől számított 15 napon belül, a fellebbezést a főtitkárhoz kell címeznie, annak elbírálásáig azonban a tagsági jogviszonyból származó jogait nem gyakorolhatja. Ilyen esetben a közgyűlést a főtitkárnak a fellebbezés benyújtását követő 15 napon belül és három hónapon belüli időpontra össze kell hívnia.

 

6. Az egyesület szervezete

6.1. A közgyűlés

(1) Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlésnek valamennyi tag tagja. A közgyűlés legalább évente egyszer ül össze. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az elnök, az alelnökök, a főtitkár megválasztása; az éves költségvetés meghatározása; az elnökség éves beszámolójának elfogadása; az egyesület más társadalmi szervezettel történő egyesülésének, illetve feloszlásának kimondása, az alapszabály megállapítása, valamint az alapszabály és az abban foglalt adatok módosítása.

(2) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint 50%-a megjelent. Ha a meghirdetett közgyűlés határozatképtelen, akkor az azonos napirenddel összehívott megismételt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, feltéve, hogy a tagokat annak helyéről és időpontjáról a meghívóban előre tájékoztatták.

(3) A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az alapszabály módosításához, illetve az egyesület más társadalmi szervezettel történő egyesülésének, illetve feloszlásának kimondásához a határozatképes közgyűlésen jelenlévő tagok legalább ¾-ének támogató szavazata szükséges. A személyi kérdésekben, ha a megjelent tagok legalább 10%-a így kívánja, titkos szavazást kell tartani, minden más esetben a szavazás nyíltan történik. A szavazások alkalmával tartózkodásnak nincs helye. A közgyűlés ügyrendjét a közgyűlés fogadja el.

(4) A közgyűlés összehívása az elnökség feladata. A közgyűlés összehívása a szavazásra jogosult tagoknak a közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal írásban (ajánlott küldeményként vagy visszaigazolható email formájában) megküldött meghívó útján történik. A meghívóban fel kell tüntetni a közgyűlés helyét és pontos időpontját, valamint a tervezett napirendet. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés összehívása az eredeti közgyűlési meghívóban történik.

(5) A közgyűlési határozatokat az elnök (akadályoztatása esetén valamelyik alelnök) és a főtitkár írják alá.

(6) A közgyűlés ülései nyilvánosak, kivéve személyi ügyek tárgyalását. Ezt az egyesület honlapján az ülés napja előtt legalább 10 naptári nappal elhelyezett közlemény biztosítja.

(7) A közgyűlésről minden esetben jegyzőkönyv és jelenléti ív készül, amelyből megállapítható a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye). A jegyzőkönyvet és a jelenléti ívet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelésüket a főtitkár látja el.

(8) A közgyűlés határozatának meghozatalakor nem szavazhat az a tag,

• akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

• akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

• akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

• aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

• aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

6.2. A tiszteletbeli elnök, az elnök és az alelnökök

(1) A társaság elismeréssel adózik az alapítóinak, őrzi és ápolja volt tiszteletbeli elnöke, Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság korábbi elnöke emlékét.

(2) A közgyűlés hároméves időtartamra elnököt választ. Az egyesület elnökségét az elnök vezeti, távolléte esetén egyik alelnök helyettesíti.

Az elnök feladata és hatásköre:

• irányítja az egyesület tevékenységét;

• összehívja a közgyűlést, ellen jegyzi annak határozatait;

• dönt és intézkedik az elnökség ülései közötti időszakban, az elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;

• irányítja és ellenőrzi a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtását;

• kapcsolatot tart más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;

• irányítja az elnökség munkáját;

• vezeti az elnökség és a közgyűlés üléseit;

• képviseli a társaságot és az elnökséget;

• intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

• összehívja az elnökség üléseit;

• irányítja az egyesület gazdálkodását;

• az elnökség által megbízott személlyel megosztva rendelkezik az egyesület bankszámlája felett;

• ellát minden olyan feladatot, amelyet jogszabály az elnök hatáskörébe utal;

• saját hatáskörében tanácsadó testületet létesíthet, melynek vezetőjét (elnökét) és tagjait felkéri és visszahívhatja.

Az elnök önállóan képviseli a társaságot.

(3) A közgyűlés hároméves időtartamra legfeljebb két alelnököt választhat. Az alelnökök az elnök munkáját segítik, távollétében az elnökség tevékenységét irányítják. Az alelnökök feladata az egyesület képviselete az állami és társadalmi szervek, hatóságok előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. Az alelnökök egyenként és önállóan képviselik a társaságot.

6.3. A főtitkár

A közgyűlés hároméves időtartamra főtitkárt választ. A főtitkár feladata az egyesület szervezeti működésével kapcsolatos szervező és adminisztrációs munka elvégése, a költségvetés és a pénzügyi beszámoló elkészítése. Feladata továbbá:

• vezeti az egyesületi nyilvántartásokat (tagok, pártoló tagok, tiszteletbeli tagok);

• nyilvántartást vezet a tagdíjak befizetéséről;

• tájékoztatja a hírközlő szerveket, a médiát az egyesület működéséről;

• figyelemmel kíséri az egyesület működésével kapcsolatos jogszabályokat, kötelező érvényű előírásokat, gondoskodik azok végrehajtásáról; ezek alapján szükség szerint kezdeményezi az egyesületi szabályzatok és határozatok módosítását.

A főtitkár önállóan képviseli a társaságot.

6.4. Összeférhetetlenség a vezető tisztségviselők körében

(1) Az egyesület vezető tisztségviselői az elnök, alelnökök, főtitkár.

(2) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(3) Nem lehet vezető tisztségviselő az a nagykorú személy, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

6.5. Az elnökség

(1) Az egyesület működésének irányítását az elnökség végzi. Az elnökség tagjai: az elnök, az alelnökök és a főtitkár. Az elnökséget az elnök vezeti. Saját ügyrendjét az elnökség jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjeszti. Az elnökség a közgyűlés számára évente beszámolót készít az egyesület tevékenységéről.

(2) Az elnökség két közgyűlés közötti időszakban - a kizárólagos hatásköröket kivéve - gyakorolja a közgyűlés hatáskörét, irányítja az egyesület működését. Az elnökségnek csak olyan személy lehet a tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az egyesületnek. Az elnökség szükség szerint, de legalább félévente ülésezik. Az elnökséget az elnök írásban hívja össze. Akkor szabályszerű az elnökség összehívása, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat. Az elnökség ülései nyilvánosak. Ezt az egyesület honlapján az ülés napja előtt legalább három naptári nappal elhelyezett közlemény biztosítja. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség ülése akkor határozatképes, ha azon az elnök vagy helyettese és legalább további két tag jelen van.

(3) Az elnökség feladata és hatásköre:

• a közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;

• az egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés-előkészítő munka, az éves programok és a költségvetés megvitatása és elfogadása;

• az elnök éves beszámolójának elfogadása;

• az egyesület célkitűzéseinek megvalósításában történő tevékeny részvétel;

• döntés az azonos célokért működő szervezetekkel való együttműködésről, más szervezetekbe való belépésről;

• az egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása;

• a közgyűlési határozatok végrehajtásának szervezése és végrehajtásuk ellenőrzése;

• az egyesület eredményes működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése;

• az egyesület rendezvényeire a belépődíj mértékének megállapítása;

• a Bibó István Demokrácia Díj odaítélése;

• véleménynyilvánítás minden olyan kérdésben, amelyet a testület elé utalnak;

• minden olyan eljárás, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az elnökség az elnöktől hatáskörébe von;

(4) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• az egyesület részére ingatlan vagyon megszerzése, annak megterhelése, elidegenítése;

• jogról való lemondás;

• gazdasági vállalkozási tevékenység elhatározása;

• továbbá minden olyan határozat meghozatala, melyek alapján az egyesület számára jelentős terhek vagy kötelezettségek keletkeznek

(5) Az elnökség tevékenységéről az egyesület közgyűlésének beszámolási kötelezettséggel tartozik. Az elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és jelenléti ív készül, amelyből megállapítható a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelésüket a főtitkár látja el.

 

7. Értesítés a közgyűlés és az elnökség határozatairól, az iratbetekintés rendje, képviselet

7.1. A közgyűlés és az elnökség döntéseit, határozatait azok meghozatalától számított 15 napon belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az egyesület székhelyén kifüggeszti, illetve honlapján közzé teszi. Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az egyesület székhelyén – az egyesület elnökével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségére másolatot készíthet.

7.2. Az egyesület az elnökség útján a székhelyen történő kifüggesztéssel, valamint a honlapján nyilvánosságra hozza az egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, a működés módját, illetőleg azok mértékét és feltételeit, valamint a működéséről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

7.3. Az egyesület képviseletére az elnök, az alelnökök és a főtitkár jogosultak. A képviseleti jog önálló.

 

8. Az egyesület működése és vagyona

8.1. Az egyesület vagyona tagdíjakból, magán- és jogi személyek felajánlásaiból, valamint az egyesület által folytatott tevékenységből képződik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az egyesület tisztségviselői feladataikat díjazás nélkül látják el, indokolt készkiadásaik megtérítésére azonban igényt tarthatnak.

8.2. Az egyesület szolgáltatásait korlátozás nélkül bárki igénybe veheti, aki vállalja a szolgáltatással kapcsolatos működési feltételek betartását és a szolgáltatás igénybevétele céljából jelzéssel fordul az egyesület valamely szervéhez. A jelzést bármely alakban és formában (írásban vagy szóban, hagyományosan vagy elektronikusan) meg lehet tenni. Az egyesület szerveinek és tisztségviselőinek kötelezettsége, hogy az egyesület szolgáltatásait igénybe venni kívánó személyek jelzéseit célszerű és megfelelő módon rögzítse és a konkrét ügyben döntésre, intézkedésre jogosulthoz továbbítsa.

8.3. Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba, a közhasznúsági jelentésbe – előzetes értesítés és időpont egyeztetés után – bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A vezető szerv döntéseit az érintettekkel írásban – személyesen átvett levél vagy postai ajánlott küldemény útján – kell közölni.

8.4. Amennyiben az egyesület befektetési tevékenységet folytat, úgy az annak alapjául szolgáló befektetési szabályzatot a közgyűlés fogadja el.

 

9. Az egyesület gazdálkodása

9.1. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, melyet az elnökség fogad el. Az egyesület gazdálkodásáról az elnökség pénzügyi beszámoló jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a közgyűlés elé terjeszt.

9.2. Az egyesület a cél szerinti tevékenységéből, illetőleg a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilván tartani.

9.3. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak részét hogyan használja fel, figyelemmel arra, hogy az egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.

9.4. Az egyesület bevételei:

• a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

• az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

• az egyesület eszközeinek befektetéséből származó bevétel,

• a tagdíjak, melyet a közgyűlés állapít meg,

• az egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel,

• magán és jogi személyektől, az államháztartás alrendszereitől, vagy más adományozótól közhasznú céljára, vagy működési költsége fedezésére kapott támogatás, adomány,

• az egyesület rendezvényeinek bevételei,

• pályázatokból és egyéb tevékenységekből származó bevételek,

• egyéb bevételek.

9.5. Az egyesület költségei (ráfordítások, kiadások):

• a közhasznú tevékenysége érdekében felmerült közvetlen költségek;

• az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek;

• a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek;

• a közhasznú, és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek, amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

9.6. Az egyesület nyilvántartásaira egyebekben a közhasznú szervezetekre irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért polgári jogi szempontból nem tartoznak felelősséggel.

9.7. Az egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az egyesület fő tevékenysége. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

9.8. Az egyesület pénzeszközeit pénzintézeti folyószámlán kezeli.

 

10. Beszámolási szabályok

10.1. Az egyesület az egyesülési jogról, a számvitelről és a közhasznú szervezetekről szóló törvények, valamint az alapszabály által előírt beszámolóit saját honlapján nyilvánosságra hozza, s onnan legalább öt évig nem távolítja el.

10.2. Az egyesület közhasznú szervezeti jellegére tekintettel köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni.

10.3. A közhasznúsági melléklet elfogadása - az éves beszámolóval egyidejűleg – a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági melléklet tartalmazza az egyesület által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges, a 2011. évi CLXXV. törvény 32. § szerinti adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza továbbá a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

10.4. Az egyesület éves beszámolójába és közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Az egyesület köteles a közhasznúsági mellékletét a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján közzétenni, s onnan legalább öt évig nem távolíthatja el.

 

11. Az egyesület megszűnése

11.1. Az egyesület megszűnik, ha

(1) feloszlását a közgyűlés ¾-es szótöbbséggel kimondja;

(2) más egyesülettel egyesül, vagy abba beleolvad;

(3) a bíróság feloszlatja;

(4) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt.

11.2. Az egyesület megszűnése esetén az egyesület vagyonáról a közgyűlés rendelkezik. E döntés végrehajtójaként (végelszámolóként) az egyesület volt elnöke vagy az elnökség által erre kijelölt másik elnökségi tag jár el.

11.3. Amennyiben az egyesület a bíróság által kezdeményezett feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését a bíróság állapította meg, és ezt megelőzően az egyesületi vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, úgy az egyesület vagyona a hitelezők kielégítése után a Nagy Imre Alapítványt illeti meg.

11.4. Az egyesület a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

 

12. Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a 2011. évi CLXXV. törvény (Civ.tv.) rendelkezései az irányadók.

 

Ezen alapszabályt az egyesület 2021.december 16. napján összehívott közgyűlésén fogadta el.

 

Jóváhagyta a Fővárosi Törvényszék 2022. április 26-án kelt 11.Pk.60.892/2000/16. sz. végzése